S Z E R E T E T B E N T E S T V É R E M
Elő fog törni a génjeinkből a magyarságtudat - a Barikád interjúja Papp Lajossal Dr. Papp Lajos Papp Lajos 1948-ban született Aranyosgadányban. 1951-ben, hároméves korában családjával együtt kitelepítették a faluból. Csurgón, Alsóleperden, Mágocson élt egészen 1957-ig, amikor visszakerült az ősi házba. 1966-ban a Mecseki Ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, következő évben műtőssegéd lett. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd 1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1973 és 1975 között a Pécs Városi Kórház sebészet-traumatológia orvosgyakornoka, 1975 és 1977 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Klinikán volt gyakornok. 1977 és 1991 között a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikán egyetemi tanársegéd, majd adjunktus. 1989-ben megkapta az Orvostudományok Doktora címet. Ezt követően 1994 augusztusáig a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatója, egyetemi tanár. A Zala Megyei Kórház szívsebészeti osztály osztályvezető főorvosa lett, és ő vezette a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szívsebészeti Tanszékét is. 1997-től a POTE és Irgalmasrend II. Sebészeti Klinika - Szívcentrum igazgatója, a POTE Szívsebészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1999 augusztusától a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinika igazgatója. 2008 augusztusában saját kérésére nyugdíjazták. 1997. október 23-án Pongrátz Gergely kérésére a forradalom negyvenedik évfordulóján ünnepi beszédet mondott a Corvin közben. 2007 augusztusában Zétényi Zsolttal megalapította a Kárpát-haza Nemzetőrséget. 1989-ben kiérdemelte az Orvostudományok Doktora címet. Ezt nevezhetjük a tudományos életmű csúcsának. Hogyan jutott el e fokozatig? A procedúra 1987-ben kezdődött, a védés pedig 1989-ben történt. Ennek a különlegessége az volt, hogy az orvosi osztályon (az akadémiának különböző osztályai vannak - a szerk.) nem fordult elő a forradalom után, hogy valaki átugrott volna egy tudományos minősítést. Az orvos-egyetemisták és a jogászok, valamint a gyógyszerészek is mostanra már a diplomával együtt kapják a doktori címet. Az ő esetükben a következő fokozat a kandidatúra. A kandidatúra után lehetett elérni az orvostudományok doktora címet. Ezt a címet egy bizonyos akadémiai mérőszámmal mérve pályázhatja meg az illető. A mérce pedig az egyes tudományos közleményekből származó impakt faktor, citációs index, plusz az egyéb követelményeknek való megfelelés. Magyar tudományos közleményekben, az orvosi tudományos lapokban publikált cikkeknek praktikusan nincs impakt faktora. Az angol nyelven közölt Acta Hungarica tudományos lapban közölt cikkek impakt faktora 0,001 volt. A legjobb külföldi biokémiai újságban, angol nyelven megjelenő írás impakt faktora pedig 35-42 volt. Tehát egy ilyen cikket, ha valaki meg tudott jelentetni, akkor 42 impakt faktort tudott megszerezni. Az ilyen nagy amerikai kutató intézetek lapjaira meglehetősen sokan hivatkoznak, megjelentetni az írásokat pedig nem volt könnyű dolog. A citációs index pedig azt jelenti, az adott, megjelent tudományos cikket, hányszor idézik máshol. 1990 előtt sokkal zártabb volt a tudományos világ, tehát sokkal nehezebb volt kijutni külföldi intézményekbe, különösen Amerikába. Az amerikaiak általában tudományos ,,segédmunkásokat" próbáltak megszerezni, mert az ösztöndíj kevesebb volt, mint a legalacsonyabb bére annak, aki amerikaiként dolgozott az intézetben. Ez jelentősen megváltozott a kilencvenes években, de akkor, amikor én ezt a tudományos fokozatot megszereztem, nem volt példa arra, hogy valaki átugrott volna az orvosi osztályon, mert nem volt olyan tudományos produktum, és javaslattevő, aki, és ami ezt lehetővé tette volna. Az orvosi osztályon ez a precedens egyedülálló volt a személyemben. Ezt követően 1994 augusztusáig a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatója és egyetemi tanár lett. Hogy alakult az élete ezek után? 1990-ben pályáztam meg a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinika igazgató-professzori tisztjét, amit annak idején - és ebben van a rendszerváltásnak a finom zamata is - Göncz Árpád akadályozott meg (az egyetemi tanári kinevezést mindig a köztársasági elnök írja alá - a szerk.) és ahogy másutt is jeleztem, az információim szerint az SZDSZ akkori pártvezetője Kiss János interveniált a Köztársasági Elnöknél, hogy ne írja alá a kinevezésemet. Az egyetemi tanári kinevezés mindig az adott egyetem demokratikus testületein megy keresztül, és ahol több karú egyetem van, ott egy bizottság szűri meg a jelentkezőket és a pályázók közül, az általa javasoltakat a kari tanács elé tárja. Majd ezt követi az egyetemi tanács döntése, és ha az egyetemi tanács is pozitívan döntött, a szakmai kollégium döntött, akkor kerül az akadémia illetékes osztályához - jelen esetben az orvosi osztály -, ami, mint tudományos legfelsőbb testület már rangsorolja a jelentkezőket (öt pályázó volt akkoriban) a pozícióra, és csak egy jelentkezőre adja le a voksát. Az első körben, amikor Göncz Árpád visszautasította a kinevezésemet, teljes körű volt a támogatottságom. A második körben pedig, mikor már meg akarta akadályozni kinevezésemet, emlékeim szerint 17/3 arányban hoztak, és ezek után neveztek ki engem egyetemi tanárnak. A dolog pikantériája pedig az - és ebben is egyedülálló volnék -, hogy engem Göncz Árpád kétszer nevezett ki egyetemi tanárnak. Egyetemi tanárság csak abban az esetben szűnik meg, ha valaki meghal, köztörvényes bűnt követ el, vagy önként lemond. Egyik sem történt meg, de Magyar Bálint kultuszminisztersége alatt, amikor én a Pécsi Orvostudományi Egyetemre mentem át meghívott egyetemi tanárként, akkor újból kaptam Göncz Árpád aláírásával egy kinevezést 2007-ben. A sors fintora, hogy Göncz Árpád egyszer sem akarta aláírni kinevezésem, mégis kétszer kellett aláírnia. Ennek oka lehetett az, hogy Ön meglehetősen nyíltan vállalja nézeteit? Oh, nem! Visszakérdezek: Ön szerint miért nem írta alá Göncz Árpád a kinevezésemet? 1990-ben miféle indokkal mehetett Göncz Árpádhoz Kiss János, akkori SZDSZ vezér? Ki volt a rendszerváltás legnagyobb ellensége az SZDSZ számára? A régi rendszer tagjainak leváltása. Tehát mi volt Kiss János kifogása ellenem? Hogy MSZMP-s? Úgy van! És a többi jelölt is az volt. De én még MSZMP-sebb voltam. Párttag voltam, sőt KISZ titkár. Merész és nagy dolog ezt ilyen nyíltan vállalni... A rendszerváltás után hazajöttek a forradalom hősei. Akik itthon voltak, azok meggyötörve élték itt az életüket. Ezek a halálra ítélt, száműzött forradalmárok létrehoztak egy úgynevezett becsületbíróságot. Az alapítók között volt Pongrácz Gergely a Corvin-köz hős parancsnoka, Obersovszky Gyula, író, költő lapszerkesztő, Rácz Sándor a Munkástanácsok volt elnöke, Törőcsik Mihály kutatóprofesszor, Deák, akit halálra ítéltek, összességében ez egy tizenkét tagú bizottság lett volna, és egyetlen kakukktojás volt a társaságban, én magam, mert én kilenc éves voltam a forradalom idején. Mégis meghívtak ebbe a társaságba, és az alakuló ülésre, de nem küldték el az alapító okiratot. Ami gyanús volt - és nem értettem -, hogy a Népszabadság, az MTV1, a balliberális sajtó minden elektronikus és írott formája bejelentkezett nálam és kérdezték, hogy ott leszek-e, én a legkevésbé fontos ember. Ez a találkozó Szolnokon volt, a helyszínen pedig ott voltunk mi tizenegy néhányan és vagy harminc újságíró, legalább húsz kamerával, Mindegyikük kérte, hogy az esemény után feltétlenül adjak nekik interjút. Megnyitották az alapító közgyűlést, s nekem ekkor került kezembe az alapító okirat. És ekkor jöttem rá, hogy miért vannak ott a balliberális sajtó képviselői. A becsületbíróság alapító okiratának első pontja ugyanis kimondta, hogy nem lehet a szervezet tagja MSZMP tag. Ekkor szót kértem és felállva közöltem, hogy köszönöm a megtiszteltetést és a bizalmat, de én feleslegesen vagyok itt. És bár nem titkoltam párttagságomat, a tizenegyeknek nem volt róla tudomásuk. Kérték, hogy foglaljak helyet. Ekkor mind a tizenegyen nyílt szavazással döntöttek, hogy az első pontot törlik a szabályzatból. Mit gondol mi történt eztán a média részéről? Kikapcsolták a kamerákat és hazamentek. Az esetről pedig egy sor nem jelent meg a sajtóban. Érte Önt valamiféle hátrány azért, amiért nyíltan vállalja nézeteit, hiszen nemzeti identitása sosem volt kérdés? Én akkor is azt vállaltam, amit most. Csak én - a mai divatos szóval élve - ,,ki lettem rekesztve". Az MSZP kirekesztett, ők tovább mentek, ők nyomtak a jobboldalra, mert az ő érdekük azt kívánta. A jobboldal kirekesztett, mert baloldali, MSZMP tag voltam. Bennem egy dolog élt: a nemzeti érzelmem. És ez a lényeg. Én akkor is, amikor MSZMP tag voltam, vállaltam a nemzet iránti szeretetemet, és most is ugyanazt vállalom. Soha, egy pillanatra sem tudtak rábírni arra, hogy én valakiről, hamisat, igaztalant állítsak, sosem voltam besúgó. Hitt a rendszerben? Én abban hittem, hogy az a rendszer, amiben éltem, soha nem fog megváltozni. Bár nagyapám úgy halt meg, hogy azt mondta: gyermekeim, a ti életetekben ez a rendszer el fog tűnni. Mi pedig csak legyintettünk rá. Ön aktív közéleti szereplő, mit gondol, a múlt fényében, történt rendszerváltás Magyarországon? Nem. Annyi változott csupán, hogy akik akkor a pártból hasznot hajtottak, azok a rendszerváltás után is a pártból hajtottak hasznot. Nekem ennek az egésznek a tanulsága az volt, hogy soha többet, semmilyen pártba ne lépjek be. És hatalmas alázatra nevelt. Nem köpködhettem, hogy ki, mit tett, hiszen magam is ott voltam. Közszereplőként felelősnek érzi magát a jelenlegi helyzetért? Ez az írástudók árulása. Igen, felelősnek érzem magam, mert én is közéjük tartozom. Nem mutogatok másokra, hogy ők ezt és azt nem tették meg, számomra egy kérdés létezik, hogy én megtettem-e mindent. És a válasz az, hogy nem... Osztja azt a véleményt, hogy a pártokráciának és a kapitalizmusnak vége? A kapitalizmus nem ért véget... sajnos. A mai magyar demokrácia pedig, nem demokrácia. Ez egy parlamentális pártdiktatúra. Ami azt jelenti, hogy van nekünk egy csonka alkotmányunk, amit a 49-es 20. törvénynek hívunk (ezt már hál Istennek mindenki tudja), és amikor az ,,új" alkotmányt megalkották, rögzítették a preambulumban, hogy jelen alkotmány ideiglenes. És az is szerepel ebben, hogy az első alkotmányozó pártnak ezt meg kell változtatnia. Magyarul minden eddig kormányon lévő párt alkotmányos törvénysértést követett el. És az alkotmány 2. bekezdésének 1 paragrafusa azt is kimondja, hogy minden hatalom a népé. Ez pedig nem igaz, mivel nem a népet kérdezik meg, hanem a frakció, a párt dönt az egyes kérdésekről. Tehát így nem lesz lehetőség a közeljövőben arra, hogy változás legyen. A kapitalizmus halódik, és az agónia, minél hosszabb lesz, annál többet fog szenvedni az emberiség. Mi a véleménye az EP választás eredményeiről? Nem lepett meg. Azok számára volt ez meglepő, akik nem mozogtak a nép között. És ki nem mozog a nép között? A politikusok, a bankárok és a közvélemény-kutatók. A Jobbik a vártnál is jobban szerepelt az EP választásokon. Sokakat ez megdöbbentett, sokakat fellelkesített. Ön számított hasonló eredményre? Ez egy erkölcsi lázadás volt. Az elégedetlenség és a jelenlegi helyzet elleni lázadás váltotta ki ezt a protestáló viselkedést. Ezzel azt mondták: elég volt a hazugságból, a lopásból és a gazemberségből. És az emberek abban bíznak, hogy a Jobbik ezt hiszi. Hogy elég volt mindabból, ami ma itthon zajlik. Nem tudjuk, hogy mit képvisel a Jobbik. Az majd akkor fog kiderülni, ha bekerül a parlamentbe, és ott megnyilvánul. Most, akik rájuk szavaztak, azért tették, mert ezzel is reményüket fejezték ki, hogy a Jobbik az, akik az akaratukat beteljesítik. A Jobbik kampányában talált három kulcsszót, amivel rávilágított arra, ami az embereknek probléma: Tisztességet, rendet, magyarságot. De annál nagyobb baj nincs, mikor az embereknek csalódniuk kell. Ha ez csupán egy választási hívó szó, akkor a Jobbik el fog tűnni, ahogy tette már ezt több párt is. A Jobbik pedig nem eshet bele ebbe a hibába. Aktívan részt vett a civil szféra erősítésében, aminek kicsúcsosodását a Civil Összefogás Fórumában látják egyesek. Az elszalasztott április ötödikei százezres nagyságrendű tüntetés után június tizennegyedikén csúnya lebőgés történt, alig voltak jelen aznap. Ön szerint van értelme annak, hogy szájkaratéval akarunk rendszert váltani, elhatárolódva azoktól a civil szervezetektől, akik esetleg zavarnak bizonyos köröket? Azt hiszem, ezt senki nem gondolja és gondolta komolyan. Nem lehet összekeverni a civil szervezeteket pártok által használt dzsemborikra. Qui prodest? Kinek áll az érdekben? Ezt pedig mindenki döntse el. Sokak szerint a Fidesz régen leválthatta volna a jelenlegi kormányt, de valamiért ezt mégsem tette meg. Ön szerint lehetséges-e elindulni egy valóban új irány felé, hiszen látható, hogy a kormányváltás ehhez kevés, a Fidesz pedig ragaszkodik az alkotmányos módszerekhez, csöndben asszisztálva ezzel a felemás rendszerváltás rendszerének fönntartásához? Tegyük föl, hogy a Jobbik egy kis gyerek. A Fidesz pedig egy középkorú felnőtt. Ön szerint a gyerek taníthatja a felnőttet? Mindenképpen. Így van! Minden gyerek tanítja a szüleit. A Jobbiknak egyelőre nem más a feladata, mint, a Fideszt tisztességes útra téríteni, lelkiismeretként hatni rá. Mit gondol a mai fiatalságról? Nyilván ők lennének a valódi rendszerváltás elősegítői és letéteményesei, de körbenézve a Blaha Lujza téren erre sok esély nem látszik. Mi lehet a kulcsa a rendszerváltásnak? II. Rákóczi Ferenc nagyfejedelmünket az osztrákok azért küldték Párizsba, hogy ott a magyarságtudatot kisgyerek korában kiverjék belőle. Azért végezte el a Prágai egyetemet, hogy még egy lökettel kimossák az agyát. Az agyát bárkinek kimoshatják, de a lelkét és a génjeit nem. Sajnos igaz, hogy ennek a szerencsétlen fiatalságnak egy része úgy él, ahogy látjuk, de génjeiben mindegyikük ott hordozza a magyarságtudatot. Ez elő fog jönni a génekből és ez lesz a kulcs a valós változáshoz. Ma Magyarországon - egyedülállóan a világban - az erkölcs lázadását éljük. Én ezért vagyok bizakodó. Ágoston Dániel (A beszélgetés a Barikád magazin előző havi számában jelent meg. A friss Barikád mától kapható az újságárusoknál) barikád.hu |
||
Hírek
- Szeretetben Testvérem!2010-02-10 09:35:12
Így tanítottál tisztességes üdvözlésre és én most csak tanítom mindazokat, aki szeretettel gondolnak a Veled való találkozásokra. Szeretnék idővel minden fontos pillanatodról számot adni, ez most a kezdet, és tudom, a szerénységed miatt tiltakoznál... jó, hogy nem teheted. Barátságunk és bizonyságunk egy, mert tudjuk, hogy EGY AZ ISTEN és tudjuk, hogy megpróbáltatások idején a kézfogás, az ölelés mennyit segíthet. A mielőbbi személyes találkozásban bízva: Péter és Kriszta, a most már Pongrátzok a Pusztáról....
- Honlap dr.Papp Lajos életéről, szeretettel...2010-02-09 12:00:07
A válságból, a "nagy kísérletből" példaképek, követhető fényes alakok, szellemi hatalmasságok vezethetik ki az embereket. Ezek a példaképek valódi tartalommal töltik meg azt, ami kiüresedett, újra fényessé teszik azt, ami elhalványult. Személyükön keresztül újra valóságot, értelmet, tartalmat, erőt kapnak a kompromittált tulajdonságok: a becsület, a hűség és a többiek. Ilyen példakép Dr. Papp Lajos orvos.
(Makovecz Imre építész, szabadságharcos)